Egy sportág temetése – Szuperliga bevezetése

Hétfő hajnalban felrobbant az internet világa; megalapították az Európai Szuperligát. A liga 12 európai topcsapatot tartalmaz.

Az újonnan induló liga, mely a koronavírus miatt kieső bevételek pótlását szolgálná, első embere a nemrég újraválasztott Real Madrid elnök, Florentino Pérez. “Létrehozták a szegények, ellopták a gazdagok.” Többek között ezzel és ehhez hasonló megfogalmazásokkal fogadták a labdarúgás szerelmesei az ESL bejelentését, míg a FIFA és az UEFA szankciókkal büntetné az induló csapatokat és játékosokat.

Az Index írásából kiderül, hogy nem csak a szervezetek, volt játékosok és a szurkolók ellenzik a liga indítását, hanem országok kormányfői is felszólaltak ellene. Aleksander Ceferin, az UEFA elnöke kapzsinak és hazugnak nevezte a Juve elnökét amiatt, hogy Andrea Agnelli szombaton még pletykának tartotta az ESL megalapításának híreit, majd hétfőn az induló csapatok nevei között szerepelt a Juventus.

Florentino Pérez egy hosszabb interjúban beszélt a jövőképről és az őket ért támadásokról, ezt a Nemzeti Sport oldalán magyarul is el lehet olvasni. „Nem lesznek kizárva a Bajnokok Ligájából és az országos bajnokságból sem. Lehetetlen. Száz százalékig biztos vagyok benne. És ne aggódjanak, a Szuperligában szereplő játékosok sem lesznek kitiltva a válogatottak világversenyeiről” – mondta a Real Madrid elnöke.

Nos, kezdjük el megvizsgálni, hogyha ekkora ellenszenvet váltott ki a Szuperliga bejelentése, akkor mégis hogyan érhető el a jelentős profit kiépítése. A ligát finanszírozó J.P Morgan, Amerika egyik legnagyobb bankja, akik így Európában is elkezdhetik a terjeszkedést. A nevező 12 európai elitcsapat között találunk tőzsdén jegyzett alakulatokat is. Ilyen példának okául a Manchester United is.
Az alábbi képen láthatjuk a MU részvényárfolyam ingadozását és az tisztán kivehető, hogy az ESL bejelentését követően jelentőset ugrott is. Péntek déltől számítva hétfő 12 óráig 1,59 dollárral emelkedett a részvények ára, ami közel 10%-ot jelent. Így általánosságban elmondható, hogy ennek a meghívásos alapú elitligának legnagyobb örvendezői a különböző befektetők.

A túloldalon található UEFA ezzel jelentős bevételtől bukhat el. Egy 2019-es adat szerint, amit az origo oldalán is olvashatunk,  az Európai Labdarúgó-szövetségnek 85%-át teszi ki a tévés közvetítési jogok eladása, ami valamivel több mint 3300 millió eurót jelent. Na de, ha Európa legnagyobb csapatai közül 12-nek viszlátot kell mondani, akkor ezen csapatok szurkolói már nem fogják nézni a BL meccseket, ezért a közvetítési jogok eladása se fog akkora bevételt hozni.

Ahhoz, hogy megértsük a botrány kirobbanását, jobban el kell merülni az adatokban. 2018-19-es szezon adataival számolva az UEFA összesen 3 857,2 millió euró forgalmat tudott generálni, ebből 3217,2 millió eurót a klubsorozatokból, míg a fennmaradó 640 millió euró válogatott meccsekből származik. Mint fentebb már említésre került, hogy minél többen nézik az UEFA által rendezett eseményeket, annál több pénzt keresnek a tv társaságok, ezért drágábban lehet eladni nekik a jogokat, mert tudják finanszírozni bevételeikből, ezért is cél a szervezetnél, hogy minél többen nézzék sorozataikat.

Na, de mit is kezd a klubsorozatokból származó több mint 3 milliárd euróval az UEFA? Szétosztja, jó azért nem egy jótékonysági szervezet, hogy euró milliókat dobál mindenfele. A pénzért a csapatoknak teljesítménnyel kell “fizetni”, a jó mérkőzések vonzzák a tv nézőket, ami miatt (ahogy korábban írtuk) pénzt kap az UEFA. Nos elemezzük a pénzek elosztását:

  • 95 millió eurót adminisztratív költségekre fordít
  • 227,5 millió euró kerül  a szolidaritási alapba, ezt a selejtezőkből kiesett csapatok kapják
  • 180 millió euró tartalékként az UEFA számláján marad
  • 2,55 milliárd eurót kapnak az európai kupasorozatok résztvevői
    • Ez 2040 millió eurót jelent a BL és Szuperkupa esetében
    • Míg az EL-re 510 millió eurót fordítanak

A Bajnokok Ligájában óriási összegű pénzek váltanak gazdát, ezt fogjuk most elemezni:

  • 90 millió eurót a selejtezőkre fordítanak
  • 15,25 millió euró a főtáblára jutó csapatoknak.
  • 585 millió euró teljesítmény alapú szétosztás. Ez 2,7 milliót jelent győzelmenként, míg 900 ezer euró döntetlenenként (Egy döntetlen esetén a két csapat összesen 1,8 millió eurót kap, így a fentmaradó 900 ezret később, a csoporton belüli győzelmek arányában osztják ki)
    • A legjobb 16 közé jutásért: 9,5 millió euró
    • A negyeddöntőbe jutásért: 10,5 millió euró
    • Az elődöntőbe jutásért: 12 millió euró
    • A döntőbe jutásért: 15 millió euró
    • Győzelem esetén további 4 millió euró jár
  • 585 millió eurót osztanak szét koefficiens (az országok válogatottjait és csapatait besoroló) pontok után
    • 1,108 millió eurót kap a leggyengébb csapat
    • 35,46 millió eurót a legerősebb
  • 292 millió eurót a tévés bevételek után osztja ki az UEFA egy bonyolult öt tényezős rangsor után
  • Illetve 3,5 millió eurót a Szuperkupa résztvevői kapnak
    • A győztes extra 1 milliót tehet zsebre

Most már átlátjuk a számokat, de mégsem értjük, hogy mi szükség van az elit csapatoknak egy külön ligára? A válasz egyszerű: ezek a csapatok mérkőzéseinek tévés jogai is közel ekkora mennyiségű pénzt tudnak termelni és ezen csak egy szűk réteg (a jelenleg ismert 12 nevező együttes) akar osztozni. Ezt a Manchester United részvényeinek példája is mutatja, ezen csapatok képesek lennének kitermelni több milliárd eurót pusztán a nevük és történelmük segítségével.

Kép: eurosport.hu